A Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék (2002.) melynek Golop falu is részese

A Tokaj-hegyaljai borvidék a világ első zárt borvidéke 1737 óta. Magyarország északkeleti részén, a Zempléni-hegység déli, délkeleti lábainál található.

Területe 6202 hektár.

Az UNESCO Világörökség Bizottsága mint kultúrtájat 2002-ben felvette a világörökségi listára.

A borvidék jelképe és egyik központja Tokaj városa, amely világhíre révén egész Magyarország jelképévé vált. A város több évszázados borászati hagyomány, különleges építészeti örökség és helyi hagyományok őrzője.

A 87 km hosszúságban és 3–4 km szélességben foglal helyet 5500 hektárnyi területen, három jellegzetes hegy, az abaújszántói és a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy, valamint a tokaji Kopasz-hegy közötti háromszögben, 28 település határában.
A borvidék kontinentális éghajlatú. A legtöbb helyen vulkanikus alapkőzet (andezit, riolit, s ezek tufái), illetve az ezen kialakult nyiroktalaj található.

Az ásványi anyagokban gazdag vulkáni kőzeten testes, erős savgerinccel bíró minerális jegyekkel rendelkező borok készíthetők.
Az alapborok mellett az aszúszemekkel kevert „élő” fürtök együtt feldolgozása révén készül a szamorodni, illetve évszázados technológia alkalmazásával a tájegység legfontosabb bora, az aszú.

A tokaji borok a nemespenésszel borított falú, sokszor több száz méteres pincelabirintusokban elhelyezett fahordókban érlelődnek. A legjobb minőségű tokaji borokat Tokaj, Tarcal, Tolcsva, Mád és Tállya községek környékén készítik.

A Tokaj-hegyaljai borvidék zárt térség, ami azt jelenti, hogy ide más területről származó szőlőt, mustot, bort - palackozott borok kivételével - behozni nem szabad. Ezzel a borvidék borai, borkülönlegességei fokozott védelemben részesülnek.

Régi mondás, hogy a tokaji bor a borok királya, és a királyok bora.

Ez a felséges magyar borkülönlegesség valóban a legkülönb az elsőrangú magyar borfajták közül, és valóság az is, hogy számos koronás fő asztalának egyik kelléke volt a tokaji palack bor.

De nem csupán a királyoké, hanem a művészetek koronázatlan fejedelmei is. A muzsikusok között Mozart-ról hírlett, hogy kedvelt italai közé tartozott a Tokaji, sőt szövegírója Da Conté abbé is hódolói közé tartozott.

Feljegyeztetett, hogy amikor 1786-ban amikor a Don Juan szövegkönyvét írta, munka közben állandóan ott volt az asztalán egy palack jó tokaji. Amikor a Don Juan tüzes bordalát hallja a világ, kevesen tudják, hogy lángoló szavait egykor Tokaj borának tüze diktálta a költőlelkű szövegírónak.

A nagy német költő Goethe még a Faust-ba is beleszőtte Tokaj borának hírét.

A Tokaj-Hegyaljai borvidék összesen 27 települést foglal magába:

Tokaj, Bekecs,Abaújszántó, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Bodrogolaszi, Erdőbénye, Erdőhorváti, Golop, Hercegkút, Legyesbénye, Mád, Makkoshotyka, Mezőzombor, Monok,Olaszliszka,Rátka, Sárazsadány, Sárospatak , Sátoraljaújhely Szegi, Szegilong, Szerencs, Tarcal, Tállya, Tolcsva, Vámosújfalu

Híres pincészetek:

Disznókő Szőlőbirtok (Mezőzombor), Patricius Borház (Bodrogkisfalud), Béres Szőlőbirtok (Erdőbénye), Dobogó Pincészet (Tokaj), Tokaj Nobilis (Bodrogkeresztúr), Dereszla Pincészet (Bodrogkeresztúr), Tokaj Pendits (Abaújszántó), Royal-Tokaji (Mád), Bodvin (Mád), Samuel Tinon családi pincészete (Olaszliszka)Gróf Degenfeld Pincészet (Tarcal), Götz Pincészet (Hercegkút), Ungvári Pince (Sátoraljaújhely), Rákóczi Pince (Sárospatak), Kőporosi és Gomboshegyi pincesor (Hercegkút), Tokaj Kereskedőház ZRt. (Tolcsva), Sajgó Családi Pincészet (Tolcsva), Tokaj Oremus (Tolcsva), Bene Pincészet (Tokaj), Kun Lajos pincészete (Sárospatak)